Gondolatok a kerti lépcsőkről

Sík területen könnyű kertet tervezni (nem, nem az), de ha lejtős, vagy esetleg meredek a terep, már az olyan alapvető igények kielégítése is fejtörést okozhat a kerttulajdonos számára, hogy az A pontból B-be történő eljutást biztosítsa. Ilyenkor többnyire elképzelhetetlen a kerti utak kialakítása lépcsők nélkül. A lépcső tervezése és építése során azonban rengeteg döntést kell meghozni, nagyon körültekintően kell tervezni, de jó esetben nem kell a végén kompromisszumokat kötnünk. A téma végtelennek tűnik, mégis megpróbálom összeszedni a legfontosabb tudnivalókat és leírni Nektek, hogy legalább egy felületes képet kapjatok arról, mennyi mindenre kell figyelni a tervezés során.

A lépcsők alapvető funkciója egyértelmű: a szintkülönbség áthidalása könnyen járható, biztonságos módon. Minden más csak ez után következik. Általában minél meredekebb a terep, annál nagyobb kihívás elé áll a tervező. Vegyük sorra, hányféle szempontoknak kell megfelelni: legyen kényelmes (1), biztonságos (2), időtálló (3), designos (4) és költséghatékony (5).

A kényelem és a biztonság egymással szorosan összefügg, és mint stílustól, anyagtól független szempontokat, kiemelt jelentőséggel kell kezelni.

A lépcsőfokok méretének meghatározására egy ige egyszerű képlet áll rendelkezésre:

2M + SZ = 60 - 64cm

A képletben az M a lépcső magasságát jelenti, az SZ a szélességét, vagy pontosabban fogalmazva a belépés mélységét. Az M kültérben kb. 13-16cm ideális esetben. Ennél alacsonyabb fellépővel többnyire elnyújtott, ún. olaszlépcsőket szoktak építeni, magasabb fellépőt pedig csak félreeső helyeken, szükségmegoldásként célszerű kialakítani.

Elnyújtott lépcső betonból kavics járófelülettel. 

Sokkal bonyolultabb a hosszabb lépcsőkarok esetén az egyes lépcső tagok elosztása. Mire is kell gondolni?

Mutatok egy egyszerű példát:

    Egy kertben van összesen 150cm szintkülönbség, amit le kell küzdenünk a kapu és a bejárati ajtó közt. Ebben az esetben különösen fontos, hogy bárki számára kényelmes legyen a lépcső, hiszen a háziakon kívül minden vendégnek végig kell itt menni, legyen szó a nagymamáról, vagy a 3 éves Lilikéről. Legegyszerűbben 10db 15cm-es lépcsőfokot tudunk kialakítani, amivel elintézettnek is tekinthetjük a dolgot. Igen ám, de amint egyszer jelentősebb mennyiségű csomaggal érünk haza, átkozni fogjuk azt, akinek a fejében megszületett az ötlet, hogy ezt a 10 fokot pihenő nélkül, egyben építse meg. Célszerű tehát legalább 2 részre felosztani és a két rész közt pihenőt kialakítani. Kézenfekvő lenne 5-5 fokra osztani, de én mégis azt mondom, osszuk inkább 6-4 arányban. Hog miért? Hogy felfelé haladva egyre kevesebbet kelljen mászni. Már csak egy dolog van hátra: a pihenő méretezése: ezt úgy kell kialakítani, hogy a fent kezdődő lépcsőre ellenkező lábbal lépjünk, mint amelyikkel az előző lépcsőtag utolsó lépcsőjére felléptünk.

Ez egy egyszerű példa volt, lényegesen bonyolultabb lehet a helyzet, ahogy nő az áthidalandó szintkülönbség, de ha jól osztjuk a lépcsőket és fordítunk energiát a terepre illesztésre, akkor a kert karakteres és dekoratív elemei is lehetnek.

A lépcső mint a kert meghatározó eleme

Biztonság szempontjából talán a legfontosabb, amit a legkisebb kertben, a legegyszerűbb lépcsőnél is biztosítani kell, a láthatóság. Már egyetlen lépcsőfok is elég egy bokatöréshez, vagy kisgyermek esetén egy hosszú, keserves síráshoz. Emeljük ki a lépcsőt optikailag környezetéből! alkalmazzunk burkolatváltást, vagy egyéb jól látható jelet.

Kültérben különösen fontos a lépcsők csúszásmentesítése. Soha ne építsünk be fényes, csiszolt felületű követ! Ha mégis csak ez illik bele a koncepcióba, legalább pár csíkot vágassunk a lépcső élétől néhány centire, vagy alakítsunk ki pár centi széles érdesített, pl. stokkolt felületet!

A kültéri világítás tervezése során mindenképp jelöljük meg a lépcsőket is!

Közterületen előírás, de magán kertben is ajánlott korlátot kialakítani, ha lépcsőnk 3 foknál magasabb.

Ha a botlásveszélyt is el tudjuk hárítani, van is egy tökéletesen biztonságos lépcsőnk.  

Miből készüljön a lépcső? Ez több dologtól függ. Milyen anyagok találhatók a kertben és az épületen? Milyen stílusú a kert? Milyen hatást szeretnénk elérni? Mi tetszik? És végül, de nem utolsó sorban: Mennyit szánunk a kivitelezésre?

Tömblépcsők természetközeli környezetben

Modern, letisztult, elegáns. Csak ne kelljen rajta túl sokszor le-fel menni

Természetesen egy adott anyagból is ezerféle végeredmény születhet, legyen szó kő, beton, fém, vagy fa lépcsőről. Hiszen a terméskövet használhatjuk szárazon rakott tömblépcsőként, vágott felületű tömbökként, barokkos ívekként kifaragva, vagy beton alapra ragasztva. 

Betonból választhatunk előregyártott elemeket, de önthetjük a helyszínen is. 

Fa lépcsőt többnyire erdei környezetben szoktunk látni, de a kert természetközeli zugaiba is tökéletes és költséghatékony választás lehet.

Fából egyszerűen, költséghatékonyan

Látszik, hogy a kerti lépcsők tervezéséről könyvet lehetne írni. Most épp csak karcoltam a felszínt egy-két alapvető szempontot hangsúlyozva, de nem beszélve olyan nem elhanyagolható követelményekről, mint a lépcső összekapcsolása az esetleg mellette futó támfallal, vagy annak megakadályozása, hogy a rézsűről a föld a lépcsőre folyjon az első eső alkalmával, ezzel balesetveszélyes helyzetet teremtve.

Hogy egy rossz példát is mutassak: a térkőszegélyt, különösen a sorszegélyt el kellene felejteni, ha elegáns, igényes környezetről beszélünk (a sorszegélyt többnyire egyébként is). Ezek még a legkörültekintőbb kivitelezés mellett sem nyújtanak esztétikai élményt. használjuk őket arra, amire valók: forgalmas, nagy terhelésű gyalogutak süllyesztett szegélyeként!

Nem erre való.

Végül néhány igen szép példa: