2011. február 21., hétfő

Ajánló: Alcsút

Tél végén legtöbbünknek már elege van a négy falból, egyre inkább hatalmába kerít az érzés, hogy kimozduljunk, megszökjünk a városból és szívjunk egy kis friss levegőt. Egy olyan célpontról fogok most írni, ahova az év bármely szakában érdemes ellátogatni, de ilyenkor –február végén, március elején- különleges meglepetést tartogat számunkra. Ez a hely az Alcsúti Arborétum, ahol ilyenkor tömegesen nyílik a tavasz első hírnöke: a hóvirág (Galanthus sp.). Ez a kis fehér virág szinte mindenkinek tetszik a maga egyszerűségében, ahogy az előző évi avart áttörve minden nagyobb, színesebb, erősebb növényt megelőzve elsőként búcsúztatja a telet a még kopasz fák alatt. Kevés olyan hely van, ahol annyi alfajjal találkozhatunk, mint Alcsúton, ahol ritkán látni annyi látogatót, mint ilyenkor. A kirándulók számára ilyenkor ismeretterjesztő táblákat helyeznek ki, amikről tájékozódhatunk az általunk látott hóvirágokról. A látvány varázslatos, de vigyázzunk, mert sok helyen az út közepén is hóvirág bújik, úgyhogy nézzünk a lábunk elé! Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a hóvirág Magyarországon védett! Véletlenül se szedjük le, inkább szemlélődjünk, élvezzük a látványt, készítsünk fényképeket, a kép és az élmény úgyis maradandóbb, mint a vázában hervadó virág!

Az arborétumot a XIX. század elején, 1925-ben kezdte el kialakítani József Nádor aki alcsúti birtokán mintagazdaság létrehozását tűzte ki célul. Az arborétum mintájául a klasszikus angol tájképi kertek szolgáltak. Érdekességként megemlíteném, hogy az alcsúti arborétumból került ki a Margitsziget, illetve a Városliget növényállományának jelentős része is.
A terület terveit Jozef Tost bécsi udvari kertész készítette, de a nádor is részt vett a kialakításban. Még ma is találhatunk az eredeti telepítésből származó platánt. A XIX. század második felében alakította ki József főherceg, a nádor fia a park területén található mesterséges tavat, a grottát (műbarlang), a babaházat, valamint több kiszolgáló épületet. Az építési munkákhoz a terveket Storno Ferenc, valamint Ybl Miklós készítette. Ebben az időszakban telepítették az arborétumba a legtöbb különleges fenyőfélét, cédrusokat és mocsárciprust. A kastélyt az 1950-es évekbentűzvész pusztította el, csak portikusza maradt ránk, de a parkban található egyéb épületek többsége ma is látható, nagy részüket gondosan felújították.

Aki most nem ér rá elmenni Alcsútra, az se csüggedjen, hiszen a 40 hektáros arborétum mindig tartogat látnivalót. Egy nyári hétvégén is jó menedék a városlakóknak. Tökéletes helyszín egy családi piknikhez, vagy egy sétához, hisz rengeteg látnivaló van. Az egykori Habsburg kastélyból, melyet Pollack Mihály tervezett sajnos mára csak egy portikusz maradt, de az még így is impozáns látványt nyújt. Nem nehéz elképzelni, milyen lehetett eredeti pompájában. A kastély maradványa mögött szentimentális lelkű embereknek kedves lehet a babaház, a medvebarlang pedig igazi kuriózum. A kertben fontos szerep jut a víznek is. A tó partján mocsárciprusok állnak, a szigeten pedig a lourdesi barlangot nézhetjük meg.

Alcsút sokak számára elérhető és olyan élményt tartogat, ami ilyenkor -amikor még a télikabát az általános viselet- egyedülálló és bármikor összekapcsolható egy tatai, csákvári vagy székesfehérvári városnézéssel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése